A Mentálhigiénés Hallgatói Csoport 1997. szeptemberében alakult a Pedagógia-Pszichológia Tanszéken dr. Sallai Éva tanárnő segítségével és vezetésével. Alapító tagjai az akkori egyetemi önismereti csoportokból verbuválódtak. Az önismereti foglalkozás a tanárképző karon kötelező féléves tárgy – egyébként kizárólag a Veszprémi Egyetemen kötelező –, mely mások és önmagunk jobb megismerését segíti különböző kiscsoportos játékokkal és feladatokkal. Sallai Évában merült fel az ötlet, hogy az önismereti csoportból kiindulva esetleg létrehozható az egyetemen egy kortárssegítő csoport, mely a hallagtók lelki egészségének ápolásával foglalkozik, természetesen a maga sajátos eszközeivel. Így 1997. őszi félévében az önismereti csoportéhoz hasonló foglalkozásokon vettünk részt, heti két órában. Ezek a foglalkozások aztán később már túlmutattak az önismereten - azokat azonban soha nem hagytuk abba - és magukban foglaltak olyan gyakorlatokat is, mint például a segítő beszélgetés gyakorlása.

Rövidesen elkezdtünk programokat is szervezni. Ezek a programok főleg az O épület emeletén, az előtérben zajlottak. A Tanszék oktatói gyermekrajzokkal próbálták oldani a hely egyhangúságát s barátságosabbá tenni azt, mi pedig az Egyetemtől kiselejtezett asztalokat szereztünk részben hallgatótársaink kényelméért, részben saját programjaink lebonyolításához. Itt indult aztán a Teaházunk, melyet heti két alkalommal tartottunk. Teáztunk, beszélgettünk s társasjátékokkal játszottunk nemegyszer oktatók társaságában, akiktől bögréket kértünk és kaptunk a Teaház számára, így is közelebb hozva őket a hallgatókhoz. Ezeket a bögréket máig használjuk. Számos oktató más módon is támogatott minket (tea, ötletek), melyet ezúton is köszönünk.

1998-ban megszerveztük a Mentálhigiénés Napot a Mentálhigiénés Programiroda támogatásával. Meghívtuk Dr. Bakó Tihamér pszichológust, aki az egyetemi lét konfliktusairól tartott igen élvezetes előadást „Mindennapi válságaink” címmel, majd kiscsportos foglalkozásokat tartottunk az O épület különböző termeiben. A Csoport létszáma ekkor 14 fő volt, így két-két fő jutott minden foglalkozásra: volt filmnézés, játékműhely, alkotóműhely, vitacsoport. Este a Rögtönzések Színháza mutatkozott be - melynek tagjai pszichológusok, köztük Bakó Tihamér - s műsorába a közönséget is bevonta: érzéseket és rövid történeteket játszottak el egyedi stílusukban.

A Mentálhigiénés Programiroda támogatásából arra is futotta, hogy részt vegyünk egy intenzív pszichodráma tanfolyamon Bakó Tihamér vezetésével - itt olyan gyakorlatokat csináltunk, mint amelyeket a Rögtönzések Színházában láthattunk, persze mi csak az alapszinttel ismerkedtünk meg.

1999. októberében aztán megindult a Teaházi Mozi. Célunk úgynevezett ”elgondolkodtató„ filmek vetítése volt, s a film által felvetett problémákról való eszmecsere, kötöttségek nélküli beszélgetés a vetítés után. Az első filmet még a tanszéki teremben néztük meg, de aztán hamar kiderült, hogy a jó filmek iránt nagyobb igény mutatkozik az egyetemen, így egy nagyobb TV készülékkel kiköltöztünk a már említett előtérbe. Azonban ez sem tűnt hosszútávon elfogadható megoldásnak, így egy merész ötlettől vezérelve videokvetítő után kezdtünk kutatni. Kezdetben az Automatizálási Tanszéktől, majd pedig a Német Tanszéktől kölcsönöztünk kivetítőt, amelyet aztán számítógéphez vagy videólejátszóhozhoz csatlakoztatva igazi mozihangulatot teremtettünk.

Ez a megoldás lehetővé tette azt is, hogy viszonylag sokan nézhessük a filmet, ami sokszor azt eredményezte, hogy szerényen szólva is úgy tele volt az előtér, mint talán még soha. Mozizás után általában kötetlen beszélgetés következett, néha társasjátékokat játszottunk, programokat szervezünk - ilyen volt például az 1999-es karácsonyi mozi (Forrest Gump), mely után egy nagyon hangulatos este következett.

Jelen voltunk a 2000. évi VEN-en is: megszerveztük és lebonyolítottuk a Filmmaratont XVI. Venriknek, valamint személyiségteszteket csináltattunk az érdeklődőkkel, amellyel BituVen programját segítettük.

2001. tavaszán a róla szóló film – A kő, a víz és a kutya – kapcsán meghívtuk Popper Pétert, aki a rendezővel, Árvai Jolánnal egy hangulatos este keretében mesélt a film létrejöttének körülményeiről és magáról a filmről.

2002-ben elég új tag gyűlt össze egy önismereti tréninghez. Sallai Éva az új csoport vezetését elfoglaltságai miatt nem tudta vállalni, de szerencsénkre a tanszék egyik óraadó pszichológusa, Vörös Szilvia örömmel vállalta el a feladatot. Közel egy évig ő vezette a foglalkozásokat.

Szerveztünk Hofi-emlékestet is: kabarérészletek segítségével elevenítettük fel a művész életútját. Az 1982-es szilveszteri kabaré (Nevezz csak Cucinak!) videofelvételét egy közel egyórás összeállításunk követte Hofi műveiből.

2004-ben egy pályázaton nyertünk támogatást egy kortárssegítő képzésre, amelyet Márhoffer Márta, tanácsadói szakpszichológus, a tanszék munkatársa vezetett.

Csoportunk vállalta, hogy segíti az információáramlást Pedagógia Tanszék és a hallgatók közt, így a hallgatók hozzánk is fordulhatnak kérdéseikkel, problémáikkal. Ezt a célt szem előtt tartva készítettük el a tanszék - immár harmadik - honlapját, mely igyekszik ezeknek az igényeknek megfelelni.

2004-ben egy egyetemi felkérés nyomán kérdőíves felmérést készítettünk a veszprémi egyetemisták kábítószerekkel kapcsolatos ismereiről. A felmérés hiánypótló munka, hiszen ilyen még nem készült a Veszprémi Egyetemen. Az eredmények alapján – melyek megtekinthetők a tanszéki honlapon – újabb programokat tervezünk.

2005-ben egy, a Veszprémi Egyetem Hallgatói Alapítványa által kiírt pályázaton nyert támogatás segítségével lecserélhettük az irodánkban levő két régimódi számítógépet, ez nagyban megkönnyítette a munkánkat.

Ennyit röviden a Mentálhigiénés Hallgatói Csoportról. Reméljük, programjaink között mindenki talál kedvére valót. Kívánságaitokat, ötleteiteket osszátok meg velünk szóban vagy írásban, ha pedig közelebbről is érdekel a tevékenységünk, keress meg minket bátran az O épület 119-es irodájában, vagy írj a webmesternek!